#MEEnet Energetikáról egymásközt!
A MEE Podcast csatornája
A házigazda Dr. Vokony István, okleveles villamosmérnök, mérnök-közgazdász, summa cum laude doktorált a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. A BME Villamos Energetika Tanszékének docense, az E.ON Digital Technology Hungary Stratégia és Architektúra osztály vezetője. Fő kutatási területe a megújuló energiaforrások rendszerintegrációs kérdései, dinamikus stabilitás vizsgálat, inercia hiányos rendszerek viselkedése. Az Energetikai Szakkollégium pártoló tagja, korábbi villamoskari alelnöke, az IEEE Power & Energy Society vezetőségi tagja. Továbbá tagja a Cigré, CIRED különböző munkacsoportjainak, az AEE-nek, a WEC magyarországi tagozatának, az Energetikai Tudományos Egyesületnek. Valamint a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tagja 2007 óta, ahol több bizottságban dolgozott, jelenleg a Szakmai Tudományos Bizottság és a Diplomaterv és Szakdolgozat Bíráló Bizottság elnöke, az Egyesületi Elnökség tagja. Az Egyesület küldetése az elektrotechnikai szakma ismeretének, elismertségének növelése, a társadalom érzékenyítése, edukálása szűkebb és tágabb szakmai témáink iránt. Ennek nyomán 2021 elején felmerült az ötlet, hogy egy Podcast csatornát indítsunk, ahol közérthetően, de szakmailag hitelesen és érdeklődést fenntartva tárgyaljunk meg aktuális és izgalmas kérdéseket 1-1 szakértő vendég részvételével.
Ez a #MEEnet - Energetikáról egymásközt, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület podcast adása. Rendszeresen visszatérő adásaink során többek között az energetikai piacot érintő kihívásokat, hálózat üzemeltetési kérdéseket, regulációs változásokat fogjuk szakértő vendégeinkkel megtárgyalni, vagy akár arról beszélgetni, hogy egy nyári zivatarban a fa alá vagy mellé biztonságosabb behúzódni. Beszélgessünk energetikáról kötetlenül, egymásközt!
.jpg)
A hálózati flexibilitás az energiaellátó rendszerek és hálózatok képességét jelenti, hogy alkalmazkodjanak a változó energiatermeléshez és fogyasztáshoz, valamint a rendszerben fellépő egyéb dinamikus változásokhoz. A hálózati flexibilitás lehetővé teszi a hatékonyabb energiagazdálkodást, a megújuló energiaforrások integrációját és a hálózati stabilitás fenntartását. Azonban számos kihívással járhat a hálózati flexibilitás megvalósítása. Következő adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a flexibilitás, mi köze a frekvencia szabályozáshoz, az energiatároláshoz, és mit kezd vele egy elosztóhálózati engedélyes vagy a rendszerirányító.
Balog Richárd - 2008-ban diplomázott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, villamosmérnöki szakon, villamosenergia-rendszerek szakirányon. Végzése óta a MAVIR kötelékében dolgozik, de az évek során többször változott a pozíciója, viszont végig a rendszerirányítás területén maradt, mely időközben kibővült a piacműködtetéshez kapcsolódó feladatokkal. Vezetői munkakörben 2014-től dolgozik, kezdetben forrástervezési osztályvezetőként, 2022. augusztusától rendszerirányítási és piacműködtetési igazgatóként. Igazgatóként a rendszerirányítás és piacműködtetés operatív feladatainak biztosításáért felel, ideértve a rövidtávú tervezési és valós idejű üzemirányítási feladatokat.
2016-2019 között tagja volt az ENTSO-E által létrehozott TSO-DSO munkacsoportnak, mely az európai elosztói engedélyesekkel történő együttműködés fejlesztését, az elosztott termelés és aktív fogyasztók villamosenergiapiacon történő megjelenésének elősegítését tűzte ki célul.
Hartmann Bálint - 2008-ban végzett okleveles villamosmérnökként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Ph.D. tanulmányait Dr. Dán András vezetésével a BME Villamos Energetika Tanszékén folytatta. 2013-ban szerzett tudományos fokozatot, 2022-ben habilitált. Sikeresen pályázott az Új Nemzeti Kiválóság Program „Kiválósági kutatócsoport” ösztöndíjára, melynek támogatásával a BME-n megalakította a "FASTER (Future Applications of Sustainable Transmission and distribution Energy Research)" kutatócsoportot, melynek 2017-2019 közötti tevékenysége nagyban hozzájárult a 2019-ben beadott MTA Lendület Pályázat sikeréhez. Ezzel a támogatással 2019-2022 között az "MTA-BME Lendület FASTER Kutatócsoportot" vezette.
A közelmúltban érdeklődése az átviteli- és elosztóhálózatok topológiai tulajdonságainak, fejlődési folyamatának irányába fordult, valamint annak feltárására, hogy az előbbiek hogyan befolyásolják a rendszer sérülékenységét.
Péter Gábor Mihály - Középiskolai tanulmányait követően a BME-n Villamosmérnök oklevelet szerzett 1993-ban; több diplomával is rendelkezik a mérnöki alapvégzettsége mellett: Külkereskedelmi Főiskola Total Quality Management Szakközgazdász, 1997; Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MBA, 2005. 1993-ban kezdett el dolgozni az ÉDÁSZ vállaltnál, mint üzemviteli mérnök, azóta is a villamos elosztás területén dolgozik, jelenleg az E.ON ÉszaK-Dunántúli Áramhálózati Zrt-nél, mint Kiemelt hálózati innovációs szakértő tevékenykedik. Közel 30 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik a villamos-energia elosztás területén. Az elmúlt 6 évben több nemzetközi projektben is részt vett és vesz, amely a hálózati rugalmasság témakörét vizsgálja. Jelenleg az E.ON Hungária DSO cégei számára fejlesztendő Rugalmassági platformjának product owner-e.
Az Európai Unió kiszolgáltatott helyzetben van az energiaforrások tekintetében. A terv egyik célja, hogy 2030-ra az EU 10 millió tonna megújuló hidrogént állítson elő, és további 10 millió tonnát importáljon. Az IEA adatai szerint az EU a teljes CO2-kibocsátásának 75%-át annak energiatermelése- és fogyasztása tette ki. Másik probléma, hogy az EU energiájának több, mint 50%-a még most is importtól függ. Aktuális adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a mindennapjainkban a zöld hidrogén, hozhat-e érdemi áttörést és változást az energiaszektorban, vagy csak egy újabb hype? Ebben kérjük szakértő vendégeim segítségét és hallgatóink figyelmét!
Tompos András a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) főigazgató helyettese, az Anyag- és Környezetkémiai Intézetének igazgatója, és a Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület elnöke. 1994-ben végzett a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki Karán. 1995-től az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetben készítette doktori munkáját a heterogén katalízis területén, PhD értekezését 1999-ben védte meg. 2001-ig Németországban, az RWTH Aachen Heterogén Katalízis intézetében posztdoktori ösztöndíjasként dolgozott a homogén katalizátorok rögzítése tématerületen.
Szakterülete kiterjed még a hidrogén előállítására heterogén katalízissel.
Nagy gyakorlata van PEM tüzelőanyag cellákon alapuló komplex készülékegyüttesek, laboratóriumi deszkamodellek tervezésében, és azokon elektrokémiai és egyéb analitikai vizsgálati módszerek alkalmazásában.
Pintér László az OPUS TIGÁZ ZRT. és OPUS TITÁSZ ZRT. Innovációs igazgatója. Többek között energetikai pályázati részvétel szervezéssel, műszaki támogatással, innovációs energetikai projektek műszaki irányításával foglalkozik.
1993-ban szerzett oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetem Erősáramú szakán, majd 1996-ban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Szakokleveles mérnökközgazdász képzésén Vállalkozói szakon. Ezt követően az E.ON-nál alállomási mérnök, szakterületvezető. Később az innovációs területen is dolgozott szakértőként és osztályvezetőként egyaránt. Nagy, nemzetközi projekteket irányított, mint a Danube InGrid projekt, ami célzottan a megújuló energiaforrások hálózati csatlakozását hivatott biztosítani.
Napjainkban az Opusnál innovációs igazgatóként olyan témákkal foglalkozik, mint pl.:
- Bükkábrány hidrogén előállító üzem létesítése
- Halmajugra naperőműpark létesítése
- Hálózati integrált energiatárolók létesítése
- RRF pályázati feladatok 2021-
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az ahhoz tartozó 17 fenntartható fejlődési célt. A világ vezetői elkötelezték magukat a szegénység felszámolása, a bolygónk védelme és annak garantálása mellett, hogy minden ember békében és jólétben éljen. A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend – az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodással együtt – arról szól, hogy hogyan tudjuk közös erővel jobbá tenni a világot, és egyben a fenntartható fejlődés és annak gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi és irányítási dimenziói terén végzett nemzetközi együttműködés globális kereteként szolgál.
Aktuális adásunkban arra keressük a választ, mit jelent a mindennapjainkban a fenntarthatóság, hol kapcsolódik az elektrotechnikához, és egy csomó más kérdéseben kértük szakértő, akadémikus vendégeink segítségét!
Dr. Bartus Gábor környezetgazdász, egyetemi adjunktus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszékének oktatója, az Országgyűlés mellett működő tudományos tanácsadó testület: a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára. Számos nemzetközi és európai fenntartható fejlődési együttműködési szervezet alapítója, tagja, vezető tisztségviselője. Részt vett az ENSZ Biodiverzitással és Ökoszisztéma Szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi testülete (az IPBES) tudományos működési alapelveinek kidolgozásában.
Dr. Bándi Gyula, az MTA doktora, tszv. egyetemi tanár, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-ás Államtudományi Kar, Környezetjog és Versenyjog tanszék - immár 25 éve. Ugyanott a Doktori Iskola vezetője is. 45 évvel ezelőtt, rögtön a végzést követően kezdett foglalkozni a környezetjog kutatásával és oktatásával. E téren több mint 300 publikációja jelent meg itthon és külföldön. 2017-ben hat évre a jövő nemzedékek szószólójává - az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese - választotta az Országgyűlés, majd 2023-tól ezt újabb hat évre meghosszabbították. Számos hazai és nemzetközi egyesület, tudományos grémium tagja.
A következő adásban egy roppant praktikus témát veszünk górcső alá: mindenhonnan repkednek nemcsak a milliárdok, de a 10-100-1000 milliárdok, amit az RRF (EU-s felújítási alap) és egyéb forrásokból lehet az iparágra költeni. Ez remek hír, de amire a válaszokat keressük: ki fogja ezt végrehajtani?
Leszerződni, „elkölteni” lehet, de az oszlopot állítani, a nyomvonalat tervezni, a TMOK-t beüzemelni emberi kezek fogják. Hol vannak ezek a szorgos kezek, hogyan lehet ezt megoldani? Bár a kérdés ártatlan, a válasz annál nehezebb! Ezért is hívtuk meg az iparág több területének gyakorló, tapasztalt, elismert képviselőjét, legyen szó KIF-es kivitelezésről, PV park tervezésről vagy 120kV-os NAF távvezetékek építéséről!
Lengyel Attila 1978-ban született. A Budapesti Corvinus Egyetemen diplomázott 2006-ban. 1998 óta az ÉSZAK-BUDAI Zrt.-nél dolgozik, 2018 óta ő vezeti a cégcsoportot. Közel 10 Mrd Ft-os árbevétellel és 350 fő munkavállalóval. Elosztóhálózati kis és középfeszültségen dolgoznak, teljes Magyarország területén.
Máthé Balázs 1981-ben született Budapesten. 1999-2004 között végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Erősáramú villamosmérnöki Karán. OKJ szakképesítései: ÉVÉ, EBF, Villámvédelmi felülvizsgáló, Villamos berendezés szerelő. 2003-2013 között Észak-Budai Kft., majd 2013-2016 között EM-AN Vill-Sec Kft. 2016-tól a Gts Investment Kft. tulajdonosaként és ügyvezetőjeként, országosan KIF-KÖF tervezési-, kivitelezési-, karbantartási- és üzemzavari munkákat, illetve kertészeti gallyazási munkákat végeznek minden elosztói engedélyesnek.
Sajtos Sándor Budapesten született 1965-ban. Tanulmányait a Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán és a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. Jelenleg az E.ON engedélyesek integrált főelosztó-hálózati üzemviteli szervezetének kialakításán dolgozik. 132 kV-os szabadvezetékek és 132 kV-os földkábelek üzemviteli, üzemzavar megelőzési, üzemzavar elhárítási, karbantartási és beruházás támogatási tevékenységének tervezése, szervezése, irányítása tartoznak főbb feladatkörei közé. Továbbá tevékenységei létesítési kompetencia felépítése, a létesítési és üzemviteli tevékenység összehangolása, integrált erőforrás menedzsment. Feladata a szakterület képviselete az E.ON társaságcsoporton belül, és az iparági együttműködések folyamataiban.
Amerikai kutatók először érték el laboratóriumi körülmények között azt, hogy fúziós kísérlet során több energiát nyerjenek ki a folyamatból, mint amennyit beletettek, vagyis pozitív legyen a folyamat energiamérlege. A kísérlet a Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumban zajlott december 5-én.” Ezen aktuális, sokakat foglalkoztató és erősen szakmai témáról beszélgetünk: a fúzió, és minden, ami körülötte van.
Félreértések, mendemondák, mikor lesz ipari alkalmazás, mennyiben gyakorolhat hatást a villamosenergia-rendszer ma ismert működésére stb.
Mikorra lesz a gyakorlatban tényleg alkalmazható?! Tartsatok velünk!
Zoletnik Sándor 1960 július 24-én Budapesten született. Nős, két gyermek édesapja. 1984-ben okleveles fizikus diplomát szerzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Ezt követően 1987-ben egyetemi doktori fokozatot szintén ELTÉ-n, dolgozata címe: Plazmadiszrupciók vizsgálata az MT-1 tokamakban. 1993-ban a Fizikai Tudomány Kandidátusa címet érdemli ki, Az MT-1M tokamak röntgensugárzásának vizsgálata tomográfiás módszerrel című munkájával.
Érdeklődési területe kísérleti plazmafizika mágnesesen összetartott fúziós plazmákban, plazmadiagnosztika, plazmaturbulencia, numerikus módszerek, műszerfejlesztés.
1984-1987 között a KFKI RMKI-ban Doktorandusz Budapesten, majd több, különböző pozíciót tölt be az Energiatudományi Kutatóközpontban.
2020-tól az Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratórium vezetője. 17 különböző szakmai szervezet tagja!
A következő témánk azokról a „szürke eminenciásokról” szól, akiknek a munkája akkor hibátlan, ha nem tudunk róla, hogy vannak. Az energiaválság és a folyamatosan változó szabályozási környezetben, háború súlytotta állapotban is folyamatosan helyt kell álljanak, nem hibázhatnak, és várják, hogy ne történjen semmi. A villamosenergia-rendszer irányítóiról, működtetőiről beszélünk. Ehhez az átviteli- és az elosztó-hálózat szakavatott rendszerirányító vezetőivel beszélgetünk, hogy betekintést kapjunk a függöny mögé…
Mlinkó Csaba
Balassagyarmaton született 1987-ben. 2011-ben az Óbudai Egyetem Kandó Kálmán villamosmérnöki karon villamosenergetika szakirányon végzett. 2010-ben csatlakozott a MAVIR csapatához. 2013. január 30-án tett sikeres rendszerirányító mérnök vizsgát, ezt követően az operatív rendszerirányítás aktív résztvevője, vagyok, így volt szerencséje átélni és megtapasztalni a 2013.03.14-i üzemzavarokat is, amikor az átviteli hálózat elemei úgy kapcsolódtak ki meg vissza, mint egy középfeszültségű leágazás. 2018. január 1-től elődje, Kapás Úr nyugdíjba vonulását követően kapta meg a felkérést, ennek a nagy múltú, napokban 73 éves szervezet vezetésére. Nős, a napokban 2 gyerekes apuka.
Berecz Gábor
Pécsett született 1973-ban. 1996-ban végezett a BME VIK-en, villamosenergia-rendszerek modulon. Ezután 1 tanévet Grazban töltött ösztöndíjasként, majd 1997-től a DÉDÁSZ-nál dolgozik. 2007-ben lett Szekszárdon régióvezető, majd 2015-től üzemirányítási vezető, amihez ekkor már a teljes EHU területének üzemirányítása tartozott. 2021-től, az új EHU-ban üzemirányítási és távközlési vezető, nagyrészt a korábbival megegyező hatáskörrel, de már a TITÁSZ-tól elköszönve és az ELMŰ-vel megerősödve. Családos ember vagyok, 2 gyermek édesapja.
Egy olyan dologról beszélgetünk majd, ami teljesen magától értetődő, hogy van, ha nem áll rendelkezésre, azonnal észreveszi mindenki. Talán az első olyan alkalmazási terület, ahol a villamosenergia-felhasználás megjelent, és természetesen mindenkinek van róla véleménye, de tapasztalata biztosan. Ez a világítástechnika! Hogy ez mennyire elektrotechnika, vagy klasszikus energetika, reméljük választ kapunk rá, ehhez több elismert szakértőt is meghívtunk a stúdióba: Nagy Jánost, aki a téma alfáját és omegáját ismeri, Sejpes Zoltánt, aki úgy tesz minket fényevővé, hogy nem halunk éhen, és Zalka Pétert, aki az étel mellé italt is biztosít. Fénnyel? Kiderül!
Nagy János
- villamosmérnök és világítástechnikai szakmérnök (a Barssói Műszaki Egyetemen és a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán (szakmérnöki) végezte tanulmányait).
- immár 20 éve a Magyar Elektrotechnikai Egyesület VTT elnöke, sok éve az Magyar Mérnöki Kamara tiszteletbeli tagja. Munkáját Bláthy és Urbanek díjjal, valamint Magyar Arany Érdemkereszt állami kitüntetéssel ismerték el.
- a Világítástechnikai Kislexikon főszerkesztője, számos szakcikk szerzője, szakmai konferenciák előadója; az EUREM Energiagazdász képzés oktatója; többek között a nevéhez fűződik a LED Konferencia sorozat indítása, az egykori Luxexpo szervezése.
- Dolgozott az ELMŰ-nél a közvilágítás üzemeltetés területen és a vizsgálóállomáson. 27 évig vezette a Prolux Világítástechnikai Kft-t. Jelenleg a B+N Referencia Zrt Központi mérnökségén szenior szakértő.
Sejpes Zoltán
A Food Autonomy Kft. ügyvezetője. Több, mint 20 év világítástechnikai vezetői , hazai és nemzetközi tapasztalattal rendelkezik. Többek között a gyártás, tervezés, kivitelezés területen is jártas, LED-esítésben komoly tapasztalattal bír. Folyamattervezés és minőségbiztosítás területen is aktívan tevékenykedett. Végzettségét tekintve okleveles vegyészmérnök, üzleti elemző és fekete öves projektmenedzser (six Sigma).
Zalka Péter
BME Gépszerkesztő MSC, BME Ipari Forma-, és terméktervező MSC képesítést szerzett, majd BKE (Corvinus), Colorado State Univeristy, Technische University Delft másoddiplomákat; Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, Ipari formatervező Iparművész, a Hold Tervező Műhely Kft. terméktervezési tanácsadó; Adaptive Recognition Hungary Kft. Dokumentum olvasók üzletága Termékfejlesztési vezető; General Electric Kft. design manager, LED replacement lamps; B+N Referencia Zrt., Kutatás-Fejlesztés Vezető.
Egy forró nyári délutánon nem a légkondi, hanem az energiapiaci változások, árak és események okoznak hidegrázást a szakembereknek, kereskedőnek, az iparágnak. Arra keressük a választ, hogy miért tette le anno a voksot Magyarország az atomenergia alkalmazása mellett, meddig használhatjuk ezt a technológiát, és az elméleti beszélgetéseken túl milyen gyakorlati kihívásokra kell felkészülni. Az azóta eltelt időszak csak megerősítette a várakozásokat, hogy a témának létjogosultsága, sőt, kiemelt szerepe lesz az energiaválság megoldásában. Ehhez keresve se tudtunk volna autentikusabb beszélgető partnert találni, mint Aszódi Attila.
Prof. Dr. Aszódi Attila a BME Nukleáris Technikai Intézetének egyetemi tanára, 2021 augusztustól a BME Természettudományi Kar dékánja. A 2003-as áprilisi paksi üzemzavart követően 2004 júniusáig Paksra kiküldött miniszteri biztosként tevékenykedett, a fukushimai balesetet követően pedig az Európai Bizottság szakértőjeként vett részt az európai atomerőművek Célzott Biztonsági Felülvizsgálatában. 1999-től 2014-ig (1 év megszakítással) a BME Oktatóreaktor vezetője. 2004-2014 között a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója. Az energiapolitika, a reaktorbiztonság és a termohidraulika kutatási területek vezetője. Gyakran fejti ki szakmai véleményét energetikai, energiapolitikai kérdésekben is. Oktatási tevékenységén túl nyilvános előadásokkal, média-megjelenésekkel küzd egy fenntartható energiarendszer kialakításáért és az atomenergia lakossági elfogadottságáért. Három gyermek, két lány és egy fiú édesapja, kevés szabadidejében szívesen fotózik és sportol.
Egy olyan témáról beszélgettünk, ami sok száz, akár ezer oldal nem túl olvasmányos, izgalmas szöveg, de meghatározza a teljes energetikai iparágat, annak működését. Az EU un. energiacsomagok és kapcsolódó rendeletek mindig nagy változásokat indukáltak a hazai szabályozásban is, a legaktuálisabb az ún téli csomag, vagy CEP: Cleen Energy Package. Dr. Szörényi Gábort kérdeztük, aki több hazai és nemzetközi fórumon is beszélt már ennek az új jogszabály-csomagnak a várható hatásairól és különösen az új technológiákat, innovatív szolgáltatásokat piacra segítő szabályozási környezetről.
Dr. Szörényi Gábor villamosenergetikai technikus, gépészmérnök, atomerőmű szakmérnök és MBA diplomát szerzett energetikus, aki az MVM-nél töltött 23 év után a Magyar Energia Hivatal alapításától kezdve a szabályozó hatóságnál különböző vezetői pozíciókban dolgozott 16 éven keresztül nyugdíjba vonulásáig. Közben az ERRA (Energy Regulators Regional Association) elnökének választotta, majd főtitkári tisztséget töltött be ott. Évekig a CEER közgyűlésének és az ACER igazgatóságának tagja volt. 2013-ban az ELMŰ, majd később az ÉMÁSZ közgyűlése a felügyelő bizottság tagjának választotta, mely tisztségben aktív szerepet vállalt 2021 őszéig. 2016 és 2019 között a német Innogy energiaszolgáltató csoport „International Business Council - Grid & Infrastructure” tanácsadó testületének volt tagja. 2018 és 2019-ben az Innovációs és Technológiai Minisztérium felkérte, hogy koordinálja az Energetikai Innovációs Tanács Munkabizottságainak munkáját, amelyek fő feladata az energetika terén jelentkező új technológiák, innovatív szolgáltatások és módszerek feltérképezése, ösztönzési feltételeinek összeállítása, valamint az új, megújuló termelő kapacitások rendszer integrációját segítő rugalmassági potenciál piacra segítése. 2021 közepétől a MEKH külső tanácsadója főként a Tiszta Energia Csomag implementációjának szabályzói kérdéseiben. 2021 őszétől az ACER Board of Appeal (Fellebbezési Bizottság) tagjának választották. Aktív vitorlás versenyző és hét unoka büszke nagyapja.
Az elmúlt időszakban a szokásosnál is igazabb volt, hogy egyedül a változás örök! Az a "forradalom", ami az energiaszektorban zajlott, zajlik, több évtizede nem látott változásokat, kihívásokat hozott 2021-ben. Ha ez nem lett volna elég, az E.ON és MVM közötti újabb megállapodás lapot húzott a 19-re! Ez volt az utolsó mozzanat, vagy folytatódik a változáscunami? Nem elég a piacnak a felrobbant ár helyzet? A covid okozta sokkból kilábalva, egy háború küszöbén mire készülhet a kereskedő? És van az olcsón veszek, drágán eladok stratégiáján túl? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Jamniczky Zsolttal!
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán végzett 1991-ben, majd 1992 és 1994 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen folytatott posztgraduális jogi tanulmányokat. 1991 és 1995 között a Magyar Országgyűlés külkapcsolati irodájának tanácsadója volt. 1996-tól 2007-ig előbb a Reemtsma-nál, majd a Philip Morrisnál töltött be vállalati ügyekért felelős területeken vezető pozíciókat, Budapesten, Brüsszelben és Zágrábban is dolgozott. 2007-ben csatlakozott az E.ON Hungáriához mint központi ügyekért felelős igazgató, 2010-ben a vállalatcsoport vezérigazgató-helyettese lett. Vezetése alá tartozott a szabályozási ügyek és kormányzati kapcsolatok, a vállalati kommunikáció és marketing, a jogi ügyek, valamint az innovációs és stratégiai területek. 2016-tól az E.ON Hungária csoport ügyfélmegoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese, aki az ügyfélszolgálatért, az energiapiacokért, az energiaértékesítésért, az energiamegoldások értékesítéséért, kivitelezéséért és üzemeltetésért, valamint a márka és marketing területért felel.
2011 óta az Eurelectric Magyarországi Tagozatának alelnöke és a szervezet Kereskedelmi és Ügyfél Bizottságának tagja. 2013-óta a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezet elnökségi tagja. 2019 májusában a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (HBLF) szervezet igazgatója lett. 2020 szeptemberétől a Budapesti Elektromos Sportegyesület elnöke, a Jövő Mobilitása Szövetség és az Okos Jövő Innovációs Klaszter elnökségi tagja. Munkásságáért 2016-ban megkapta a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét.
Az elmúlt néhány hónapban újabb és újabb csúcsott döntött mind az energiafelhasználás, mind annak az ára. Akár az üzemanyagot vagy a villamosenergiát ha nézzük, soha nem látott szintet ütött meg a piaci ár, ha egyáltalán volt elegendő mennyiség. Ennek a hátteréről, jövőképéről és lehetséges forgatókönyvekről beszélgettünk ifj Chikán Attilával. Arra kerestük a választ, miként fenntartható a folyamatos fejlődés, érdemes-e napelemet tenni a ház tetejére, vagy hogy célszerű ködben vezetni!
Manapság nem tudunk szinte egyetlen hétköznapi tevékenységet sem említeni anélkül, hogy az energiatárolás valahol megjelenjen. A villamosenergia-rendszer szempontjából izgalmas akkumulátoros energiatárolási megoldásokat már sok éve elemzik műszaki, felhasználhatósági szempontból. Soron következő adásunkban egy kicsit más oldalról közelítjük a témát szakértő vendégünkkel. Gazdasági, jogszabályi vagy akár életciklus hatás szempontból.
Dr. Kaderják Péter, közgazdász PhD, az energiaszektor szabályozás és az energia- és klímapolitika területén jelentős akadémiai és szakpolitikai tapasztalatokkal rendelkezik. Jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen működő Zéró Karbon Központ vezetője. Korábban több jelentős államigazgatási pozíciót töltött be: volt az Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára; az ACER (Agency for the Cooperation of Energy Regulators) fellebbezési bizottság tagja; a Magyar Energia Hivatal elnöke és a gazdasági miniszter kabinetfőnöke is. Kutatási és oktatási tevékenysége elsősorban a Budapesti Corvinus Egyetemhez és jogelődjeihez kötődik. Itt szerezte tudományos fokozatait és az itt működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) alapítója és igazgatója 2004 és 2018 között. Kutatói, oktatói és szakpolitikai tevékenysége szorosan összekapcsolódik a magyarországi vezetékes energiapiacok kialakításával és európai integrálásával, a magyar földgázpiac sikeres diverzifikációjával és a magyar gazdaság 2050-re kitűzött dekarbonizációját megalapozó szakpolitikai stratégiák megalkotásával. Jelenleg olyan szakpolitikai javaslatokon, projekteken, kutatási és oktatási programokon dolgozik, amelyek egy klímasemleges Magyarország megteremtését célozzák.
A 2020-as év egy olyan változást hozott az emberiség életében, amire bő 100 éve nem volt példa: egy világjárvány újra rámutatott a sebezhetőségünk és kiszolgáltatottságunk mértékére. Jobban tudtunk most reagálni? A technológiai fejlődés előnyünkre vált, vagy csak komplexebbé tette az életünket? Végfelhasználóként éreztünk bármilyen zavartatást a villamosenergia-ellátásban? Milyen kihívások elé állította az elosztóhálózat üzemeltetőjét? Ezekre a kérdésekre keressük a választ adásunkban.
Somodi Gábor a Pécsi Pollack Mihály Műszaki karon végzett 1998-ban, majd 2005-ben közgazdaságtudományi diplomát is szerzett. Több pozícióban is dolgozott a gáz üzletágban, mint hálózatkarbantartási részlegvezető, üzemvezető, majd régióközpont vezető, majd 2018-tól az E.ON gázhálózati üzletágának vezérigazgatója.
2021. január 8-án, pénteken, közép-európai idő szerint 14:05-kor a kontinentális Európa szinkronterülete két területre (észak-nyugati és délkeleti területre) esett szét több átviteli hálózati elem lépcsőzetes kioldása miatt. Az incidens bekövetkeztét követően az európai átvitelirendszer-irányítók megkezdték a probléma megoldását, és közép-európai idő szerint 15:08-kor újraszinkronizálták a kontinentális Európa villamosenergia-rendszerét. A gyors és összehangolt cselekvés miatt nem észleltek jelentős terheléskiesést vagy hibát az energiaellátó rendszerben. Ennek az eseménynek a hátteréről, a megújuló energiatermelők stabilitásra gyakorolt hatásáról és a rezilienciáról beszélgetünk az adás során.
Decsi Gábor a főiskola elvégzése után 1980-ban a Villamos Erőmű Tervező és Szerelő vállalatnál helyezkedett el üzembehelyező mérnökként. 1988-ban került az MVM Országos Villamos Teherelosztójába az Országos Diszpécser Szolgálathoz. 1990. óta szolgálatvezető diszpécser. Ugyanebben az évben szaküzemmérnöki diplomát szerez villamosenergetikai rendszertechnika szakon. 2007-től az egyközpontú távkezelés megvalósítására létrehozott projektet (KKEK projekt) vezette, melynek eredményeképp 2011-re megvalósult a MAVIR átviteli hálózatának teljeskörű távkezelése, távfelügyelete.
2009-től az ODSZ üzemirányítási üzemvezetője, majd 2017-től képzési üzemvezetője. Feladata a rendszerirányító mérnökök kiválasztása, felkészítésük és vizsgáztatásuk a Diszpécseri Tréning Szimulátor irányítására, fejlesztésére.
Rendhagyó különkiadással jelentkezünk! Hatalmas sikerrel zárult a 67. Vándorgyűlés Konferencia és Kiállítás, soha ilyen létszámban (<900 fő) nem vettek részt a rendezvényen! Betekintést adunk a kulisszák mögé, értékeljük az eseményt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnökével és főtitkárával. Aki ott volt, annak azért, aki nem, hogy velünk tartson soron kívüli adásunkban!
Megszólalók: Gelencsér Lajos, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöke, és Veisz Imre az Egyesület főtitkára.
Az elmúlt években egyre több alkalommal kellett szembesülnünk azzal, hogy Közép-Európában is megjelentek az időjárási szélsőségek. Ez nem csak az embereket, de szinte mindent érint és megvisel, természetesen a villamosenergia-rendszer sem kivétel. Ebben az adásban arra keressük a választ, hogy a viharok, zivatarok során kialakuló elektromágneses jelenségek ellen lehet-e és ha igen, hogyan célszerű védekezni.
